Szombaton földrengés volt Magyarországon, Oroszlány térségében.
Nézem a híreket, nyilatkoznak "túlélők". Persze majd meg haltak, szörnyű volt, meg minden ilyesmi.
Nem akarok senkit megbántani, de egy kicsit túlspirázottnak érzem a hisztit. Ha jól rémlenek a számok ez 4,8-as erősségű volt. Anno 1985-ben a peremartoni 5,6-os. Azt jó tudni, hogy a Richter skála logaritmikus, tehát nem egyenes arányban változik az erőssége a fokozatok növekedésével. (részletek itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Richter_sk%C3%A1la )
Az 1985-ös (5,6-os) rengéstől légvonalban (bár itt "földvonalat" is mondhatnánk) kb. 3-4 km-re voltam. Tehát viszonylag közel. De nem volt halálfélelmem, nem rohangáltam ki az épületből, és nem voltam mártír...
Magyarország nem az a hely, ahol komoly földrengések történnek. (Jut eszembe, annak idején terjedt egy "hír", hogy "japán tudósok megállapították, hogy akkora rengés lesz hamarosan, hogy a Gellért hegy bele fog csúszni a Dunába". No comment)
Persze megértem azt aki megijedt, tudom, hogy némileg szokatlan átélni ilyet (bár nekem ez a 3. lett volna, ha éppen nem kocsiban ülök, ahol nem igen lehetett érezni, mert 1995-ben Várpalota térségében is sikerült egy kb. a mostanihoz hasonlót átélnem. Akkor se pánikoltam be.), de azért drámai felhangokat adni az esetnek is felesleges.
Szerintem.
(ilyenkor mindig eszembe jut az Argo klasszikus jelenete: "... Székesfehérvárról, a vér, és a rettegés városából..")
