Nagypapa szerint a Világ...

Rasszista támadás magyar ember ellen Magyarországon!

Rasszista támadás magyar ember ellen Magyarországon!

(Kiegészítés: a címben szerepel, de a publikus részen -tán a hossza miatt- nem látszik, hogy: ...Magyarországon!) 

Na, ezt is megértük!

Nem a támadást, az már előfordult máskor is (mondhatni nem egyszer...), hanem az, hogy a hivatalos szervek (lásd Rendőrség) is rasszista támadásnak minősítette. A Helsinki bizottság illetékese is elmondta, hogy a törvényben nem szerepel, hogy kisebbség, vagy többség tagját éri a támadás, csak az, hogy nemzetisége miatt történt.

Azért mégis nagy szó ez, hogy kimondatott, mert már attól tartottam, hogy Magyarországon a magyarok lesznek hátrányban. Bár őszintén szólva szerintem már vagyunk, de hátha ez most megváltozik. Én legalábbis optimista gyerek vagyok, hiszek abban, hogy lehet jobb ez a világ.

Azt azért sejtem, hogy 1, nem fog gyorsan menni, 2, soha nem lesz tökéletes.

De hát ez is úgy van, mint a klasszikus férfi mondás: "Nem lehet miénk minden nő, de törekedni kell rá!"

(Persze én ettől maximálisan elhatárolódok! ;)

Várom a folytatást, remélem lesz, és remélem hangos lesz. valamint példamutatóan elrettentő, mert már nagyon hiányzik a pofon!

Amúgy a Magyar Gárdistákat is megértem valahol, bár nem támogatom, mert nincs jó íze egy nemzetiszocialista (népiesen: náci) időket idéző szerveződésnek. De biztos el vannak keseredve, olyankor meg sokmindenre képes az ember. Nem is annyira őket kellene b@szogatni, hanem a helyzetet megoldani. Lehetőleg előre, nem utólag. Mert az mindig rosszabb. Lásd a fent idézett II. Világháború, ill. a megelőző időszakok. Ja, meg persze a következmények.

Szóval jó lenne, ha példaértékűen, és piszkosul seggbe rugnák az erősködő csávókat.

 

 

10 komment magyar rasszizmus rasszista támadás gárda kerület 8. viii. Tovább
Rasszista támadás magyar ember ellen Magyarországon! Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
10 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Ennyi volt (itt). Folyt.köv. Ennyi volt (itt). Folyt.köv.
  • Szar alakok nemzeti színű zsinórral átkötve... Szar alakok nemzeti színű zsinórral átkötve...
  • Barabbást! Barabbást!
  • Hazám-hazám, és az arcok... Hazám-hazám, és az arcok...
  • Zsebóra, mobiltelefon... Zsebóra, mobiltelefon...

A bejegyzés trackback címe:

https://nagypapaszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr11434883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zitalein 2009.10.07. 22:36:11

Az 1×ű véleményeket szeretem. :)

Amikor a kerületbe költöztem, sok ismerősöm fogta a fejét, de nem gondoltam volna, hogy éppen itt az etnikai hovatartozása miatt kötnek bele valakibe: hiszen annyiféle náció grasszál erre (zsidók, cigányok, magyarok mellett kínaiak, arabok, közép-afrikaiak...) -- ezért gondolom, hogy inkább valamiféle gazdasági irigység motiválhatta itt a támadókat. (Ahogy azt Móricka elképzeli, hogy egy főiskolásnak irigylésre méltó a szocioökonómai helyzete...)
Válasz erre 

Nagy-Papa 2009.10.08. 21:58:58

@Zitalein:
Örülök, ha tetszik! :) Nem kell túlbonyolítani az Életet.
Amúgy én sétáltam már e kerület Dankó Pistáról elnevezett utcájában is. Na az is egy szép hely! mondjuk a mobilt nem szívesen vettem volna ott elő. Bár igazándiból annyira nem volt veszélyes.
Anno egy társaságban valaki azon görcsölt, hogy a IX-ben lakok. "De hiszen ott annyi a nemzetiségi!" Mondta ő, aki az Oktogonnál lakik. Ja, és előtte pár hónappal volt ott (Oktogon) lövöldözés...
De ha belegondolsz a Szabadság tér, vagy akár az Andrássy se olyan fene nagyon biztonságos manapság, egy-egy esemény idején ;)
Válasz erre 

Zitalein 2009.10.09. 00:41:18

@Nagy-Papa: Elég sok címre látogattam el itt kerület-szerte, míg a későbbi lakásomat megtaláltam + a munkahelyem is a közelben van. De azzal épp nem dicsekedhetek, hogy törekedtem volna "szűkebb pátriám" jobb megismerésére. :S
Sőt, nem mernék minden irányból hazasétálni a lakásomig.
De legalább óccó az ingatlan... viszonylag. :\
Egyébként meg csak azért kotyogok, mert csodálkozom rajta, mennyire elmaradnak a kérdésben a privát kommentek -- úgy tűnik, a helybéliek közül senki nem szól hozzá ehhez a rendhagyó eseményhez (mármint, a bunyó biztos' gyakori, csak a jelenlegi megítélése rendhagyó). Lehet, hogy tényleg mindenki begubózva él? :(
Vagy a pesti ember már minden társas konfliktusra immunis?
(Én Gömörből jöttem, ott elég érzékenyek vagyunk éppen az etnikai kérdésre. -- Vagy csak nem szoktunk még hozzá az erőviszonyok lassú változásához... De ebbe inkább ne menjünk bele, mert végül miattam tilt majd le a szolgáltatód.)
Válasz erre 

Nagy-Papa 2009.10.09. 07:44:46

@Zitalein:
Én a nyóckerbe' csak a Százados utcában laktam, annak is az elején. Az nem volt vészes. Nem mondom, hogy nem láttam ott nap, mint nap romákat, de konfliktus nem volt.
Aztán a IX-be költöztem, és bár itt is vannak szép számmal, azért ez jobb. most meg már egyre kevesebb van, hála a kerületi fejlesztéseknek.
Persze itt is előfordult (egyszer), hogy a fiam jött haza, és 20m-rel a ház előtt megszólították, és megkérték, hogy adja oda a mobilját. Elsőre persze nem akarta, de aztán mutattak neki egy késnek látszó tárgyat, erre oda adta (nagyon okosan, egy mobil se ér annyit, mint az élete). Felszólt nekem kaputelefonon, de mire lerohantam, már sehol senki... Mentem még pár kört a környéken (sötét este, egyedül, némileg feldulva), de esemény se volt. Rendőrt persze hívtunk, jegyzőkönyv, stb. de semmi jóval nem bíztattak (legfeljebb, ha valahol elkapják a fickót más miatt, és megtalálják nála, akkor visszakerül), nem is lett semmi. Fiam kapott egy másik mobilt, és azóta nem veszi elő este ezen a környéken (mondjuk amúgy is elég keveset használja, nem egy mobil-fan).
Szóval itt a helyzet érezhetően javul, és szerintem ez lesz a "sorsa" a nyóckernek is. Gondolj csak a Corvin fejlesztésre. Az meg hozza magával a többit. Persze addig se kell tétlenül nézni az ilyet, hanem nagyon is keményen fel kell lépni ellene!
Jogállamban élünk vagy mi a franc! Védjen meg az Állam (rendőrség)
Azért javaslom a Wing Tsunt is (W-vel, és Ts-el!). Az nagyon hasznos ;)
Válasz erre 

Zitalein 2009.10.10. 01:55:59

@Nagy-Papa: Hát, Nagypapa, Wing Tsun ide vagy oda (úgy tudom, abban lendületből végzett mozdulatok vannak, éppen a nők számára kifejlesztve, de ha tévedek, majd kijavítasz), nekem leginkább a birkózás vált be. De ez már megint nagyon távolra vezet... Vissza egész egyetemista koromig.
Ott a koliban működött egy rablóbanda, amiben a takarítónők voltak a tagok. De persze, nem gondoltam, hogy ennyire bátrak, hiszen azt lehetett hinni, hogy őket vennék elő leghamarabb. Nos, történt egyszer, hogy lenyúlták a nyakékemet, de persze ezt nekem nem szabadott így kimondani, csak gondolatban feltételezhettem (meg azért, mert a portások azért ki merték mondani -- ők már régóta voltak a banda működésének tanúi). Akkoriban még hittem én is a jogállamban, úgyhogy följelentést tettem. Sünék (akkor még nem hívta őket így senki) azonban csak a takarítók főnökéig jutottak el, aki közölte velük, hogy ő az embereiért tűzbe merné tenni a kezét. Ezután ezen a szálon nem is nyomoztak tovább, a nyakláncnak a nyomát se üthettem bottal. De ez Miskolc városában történt jó pár évvel ezelőtt, a budapesti közbiztonsághoz csak annyiban kapcsolódik, amennyiben pár héttel ezelőtt a buszon egy testes kopasz letépte a láncomat. Ez alkalommal semmiképp nem akartam a dolgot sünékre hagyni (azóta már nem hiszek a jogállamban, bár a buszon kivételesen épp bérlettel utaztam -- no persze, nem azért, mintha megérdemelné a közlekedési társaság a kis híján tíz rongyot egy hónapra).
Szóval, a fickót én letepertem, nem Wing Tsunnal, csak az alapértelmezés szerint rajtam lévő 93 kilóval. Utazóközönség persze(?!) reakció nélkül bámult, nekem meg már több kezem nem maradt arra, hogy még telefont vegyek elő, és jólnevelten értesítsem a yardot. Így maradt az önbíráskodás.
Valszeg rossz ember vagyok, mert maga az agresszió sem nem lep meg, sem el nem riaszt már egy ideje. Nem volt mindig így, de mióta ezt elfogadtam, azóta könnyebb élni. Mondok erre is egy ellenpéldát:
Hallgattam délelőtt egy kereskedelmi rádiót, telefonált a műsorba a környék cipésze. Aszongya, elszánta magát a halálra. Még pacifista koromban én is ilyen típus voltam. Ahogy ezt a susztert ismerem, belőle is a harci szellem hiányzik. Szerintem nem lehet véletlen ez az egybeesés!
Valamikor mintaórát kellett tartanom társadalomismeretből, gondoltam, legyen parázs vita: megtettem témának az agressziót. A gyerkőcök vitájából is az derült ki, hogy mindenki szerint kell az élethez egy (jó) adag agresszió.
Úgyhogy szellemiségében végül is egyetértek az ajánlásoddal, csak sokkal tágabban értelmezem a létért való küzdelmet (de Darwinig már ne menjünk el inkább).
Válasz erre 

AzÖregIngatlanos 2009.10.11. 15:53:00

@Zitalein:
"Nincs az a probléma, amit egy kis erőszak meg ne oldana!.." ;)
kb. annyira igaz, mint a nagy mondások, de van benne valami. Amit én inkább szoktam hangoztatni: Egy demokrácia nem lehet annyira gyenge, hogy ne tudja megvédeni magát! És ez igaz a magánszemélyekre is. Nem kell mindenkinek persze harcosnak lenni, de azért nem szabad teljesen felkészületlenül járni-kelni a világban. Ha pedig akkor a aveszély, akkor jobb elekrülni, akár elfutni.
A Wing Tsun kicsit más, de itt találsz részleteket: wingtsun.hu
Nem nőknek, haenm egy nő által lett kifejlesztve, de kimondottan azzal a céllal, hogy a gyengébb fizikumu is le tudja győzni a "nagydarabot" Gyakorlatban láttam, hogy működőképes! (de én is zavartam már el nagyobb darabokat, sok múlik a fellépésen)
(némi) agresszió nélkül nincs túlélés. Bolond aki ezt cáfolja.
Válasz erre 

Zitalein 2009.10.12. 01:58:41

Amire én gondoltam, az valóban más -- asszem, valamelyik aiki-változatról mondják, hogy kevésbé edzett jelentkezők is bátran elkezdhetik. No nem, mintha értenék hozzá -- elvileg ma is csak némi mázolásból állt volna az edzésterv, de a gyakorlatban egy gyalogtúrát is be kellett iktatni a legközelebbi gazdaságos üzletig (csak azért, mert idő előtt elfogyott a festék + nem szívesen finanszírozom a BKV-t). :)
Válasz erre 

Nagy-Papa 2009.10.12. 22:41:31

A WT kicsit más. Nekem (is) jobban bejön.
De érdekes, hogy amikor "összhaderőnemi" összecsapásokat szerveztek, tehát amikor mindenféle stílus képviselői küzdöttek egymással, akkor döntő többségben a thai box-osok nyertek. Egyrészt a WT-osok és az Aikido-sok nem indultak (..), másrészt ők megszokták, hogy rendszeresen, kemények ütik őket. A többiek meg "pontra" meg "jelzésre" szoktak játszani, és eléggé megzavarta őket a véres harc. Szóval, ha tényleg a túlélést tűzted ki célul, akkor elkerülhetetlen, hogy néha "élesben" küzdj...
Ja, és amikor egy "átlagember" kerül éles helyzetbe, gyakorlatilag megijed, hogy túl nagy kárt okoz az ellenségben (nem ellenfél...; ja és persze mástól is megijed, nem csak attól), és nem küzd elég keményen. Holott ha reális az esélye, hogy az életedre törnek (és ha késsel, vagy többen mennek ellened, ez elég reális...), akkor akár ölnöd is kell. Különösebb gondolkodás nélkül. Na ez tutira nem megy átlagpolgárnak. Ami többnyire jó, de ilyenkor az életébe kerülhet.. :(
Válasz erre 

Zitalein 2009.10.14. 20:47:07

@Nagy-Papa: Egy Van Damme filmen kívül nem sokszor láttam thai-boxot életemben, de az ominózus alkalommal konkrétan közöltem a tolvaj fickóval, hogy nem fog zavarni az sem, ha kinyírom. Ekkor a gégecsövén tartózkodtam legalább a testsúlyom felével (vagy legalább is reméltem, hogy sikerült megtalálnom, miközben a másik kezemben folyamatosan három szatyrot szorongattam, a busz pedig ~békésen haladt). A fószer egy darabig még ennek ellenére sem akarta elereszteni a nyakláncomat, de idővel meggyőztem...

Hogy ehhez milyen lelki beállítódás vagy személyiségjegy szükségeltetik, arról szerintem nem lehet általános érvényű véleményt alkotni: túl sok tényező jöhet szóba egy ember életében. Például az is igaz, hogy nem egy idilli családban nőttem föl, ennyiben lehet a viselkedésemet a személyiségemre vetíteni. Ugyanakkor arra is emléxem, hogy az eset hétvégén történt, és ugyanzon a héten a hétköznapokon, munka közben egy kb. 16-18 órás hangoskönyvet hallgattam végig: Egri csillagok Vass Gábor előadásában. -- Emlékezhetsz rá, hogy ott éppen a birkaság versus önvédelem kérdéséről van szó. + Mindez a művész úr előadásmódjával... :D :D :D
Ezek után normális lett volna, hogy bénultan tűröm a kirablásomat?

Ennél érdekesebb lehet potenciális áldozatok számára, hogy a meggyőzés után rögtön fölmerült két kínos kérdés:
1., Honnan vegyek még egy kezet, amivel a visszaszerzett javamat biztos helyre rejthetem?
2., Sikerült, de vajon meddig kell még így lefogva tartanom az ellenséget, hogy eszébe ne jusson visszaütni - és mi lesz, ha leszállunk?
Az elsőt úgy oldottam meg, hogy a három szatyrot valahogyan a csuklómra húztam (egy egész sárgadinnye, takarítószerek stb. voltak bennük), és közben ugyanazzal a kézzel az egyikbe belegyömöszöltem a cuccot. A második kérdésben azonban elég sokáig tanácstalan voltam. Végül ez is megoldódott: az utastársaknak csak a lábát láthattam, de amikor sokan léceltek le a környékünkről, akkor leesett, hogy most épp megálló van. Azonmód eleresztettem a fickót, de már léptem is a távolabbi ajtó felé, mintha leszállnék (eredetileg tényleg le is akartam, csak szabaduljak). De ugyanekkor a fickó a másik ajtóhoz ment azzal a felkiáltással: "Akkor szálljunk le!" Én addigra már a távolabbi ajtónál vártam, hogy tényleg leszáll-e. Amikor láttam, hogy a fazon már lent van, és az ajtók már záródnak, akkor én maradtam.

Azért írtam le mindezt, mert mindez nem előre megfontolt stratégián vagy taktikán alapult, de utólag úgy látom, hogy ez volt az adott helyzetből az egyetlen biztonságos menekülési lehetőség. Hát ha mások is hasznát veszik?
Persze, lehet, hogy szerencsém volt -- mert nem tudom, mi lett volna, ha a fickó például visszaugrott volna mégis a buszra, nekem meg már nem lett volna időm leszállni...
Válasz erre 

Nagy-Papa 2009.10.15. 19:32:21

@Zitalein:
Nem kell Mesternek lenned, hogy az utcán megvédd magad. Elég ha "elég jól" műveled a küzdősportok valamelyik (gyakorlatilag bármelyik) ágát. Egyrészt ez már alapból "sugárzik" az emberről, legalábbis a "rosszfiúk" előbb megérzik. Ha nem, akkor úgy járnak, mint a te páciensed... ;)
Azt egyébként full jól csináltad, hogy nem folytattad a küzdelmet a buszon túl. A célod nem az, hogy mindenáron bebizonyítsd, hogy te vagy a jobb. Hanem az, hogy elhárítsd/visszaverd a támadást.
Ha nem is harcolsz minden nap vagy minden héten (sőt akár ritkábban) az utcán, azért nem árt, ha néha fejben lejátszod, mi történne, ha?...
Amúgy is minden fejben dől el! :)
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:

Nagypapa szerint a Világ...

Majd én (Nagypapa) megmondom, mitől megy a villamos...! Meg hogyan kellene mennie a Világnak, meg ilyesmi.

Keresés

Archívum

  • 2020 augusztus (1)
  • 2019 december (1)
  • 2019 március (1)
  • 2019 január (1)
  • 2018 november (2)
  • 2018 április (1)
  • 2017 július (1)
  • 2017 január (1)
  • 2016 július (1)
  • 2016 június (1)
  • 2016 április (3)
  • Tovább...

Feedek

  • RSS 2.0
    bejegyzések, kommentek
  • Atom
    bejegyzések, kommentek
XML
Nagypapa megmondja!...
süti beállítások módosítása
Dashboard