Nézem Popper Péter (rip) előadását.
Nem az elejétől, csak kapcsolgattam. Épp a gyerekek abszolút egocentrikus világnézetéről beszél. Hogy a gyerekek elég sokáig nem bírják felfogni sem, hogy rajtuk kívül is van világ.
Példa: középsős ovisokkal végeztek egy kísérletet. Egy faluról készítettek egy makettet. Majd lefényképezték sok szemszögből. Utána az ovisokat odaengedték a maketthez, hogy nézzék meg alaposan. Megnézték.
Következett a kérdés:
Válaszd ki azt a képet, ahogy a te oldaladról (ahol most állsz) látszik. Kiválasztották, gyakorlatilag gond nélkül.
Most jön a csavar!
Letettek egy macit egy másik nézőpontba, és megkérdezték:
Válaszd ki azt képet, ahogy szerinted a maci látja a makettet. Kiválasztották.
Azt a képet, ahonnan Ők látták!
Nem voltak képesek beleérezni, belegondolni, elképzelni azt, hogy a maci máshonnan, másként látja!
Ugyanazt a képet választották, amit ők láttak.
Miért jutott eszembe?
Mert szeretett vezetőnk (ovi), pont ezen a szinten van (és persze seggnyaló bandája is).
Nem tudják elképzelni sem, hogy van más nézőpont az övéken kívül!
Csak az létezik(!), amit ők látnak...
Ezen a szinten (ovi, középső csoport) vannak azok, akik most az országunkat vezetik.
Van még kérdés?... :(
